Ozorai Pipo

Ozorai Pipo
1369–1426

főúr, hadvezér, pénzügyi szakember
Zsigmond király legsikeresebb hadvezére, nélkülözhetetlen gazdasági-, diplomáciai tanácsadója és kitűnő szervező. Pályafutása során volt temesi ispán, kincstartó és szörényi bán is, valamint a Sárkány-rend alapító tagja.

Egy karrier kezdete...
Ozorai Pipo, eredeti nevén Filippo Scolari, elszegényedett firenzei családból származott. 1382-ben, még gyerekként került Magyarországra, egy Budán működő firenzei kereskedőház képviselőjeként. 1387-ben állt Zsigmond király szolgálatába. Az egykori kereskedősegéd Pipo állítólag azzal hívta fel tehetségére először a király figyelmét, hogy egy tanácskozáson, a jelenlevő főurak legnagyobb ámulatára, pillanatok alatt ki tudta számolni, hogy mekkora összeg szükséges a szóban forgó had kiállításához. Kezdetben gazdasági, nemsokára pedig katonai és diplomáciai tevékenysége révén, rövidesen a király legbizalmasabb, nélkülözhetetlen tanácsadója lett.
Ő is részt vett a balul végződő nikápolyi csatában, a vereség után azonban – a harc sok más keresztény résztvevőjével ellentétben – sikerült elmenekülnie, így megúszva a török fogságot.
A bárók 1401-es lázadása során is osztozott a király sorsában: vele együtt került fogságba és vele együtt is szabadult ki.

...és kiteljesedése
1397-ben kamaraispán, majd pénzverő- és körmöci kamaraispán, utána pedig sókamaraispánként tevékenykedett, egészen haláláig. Ezidőtájt vette feleségül Ozorai Borbálát. E házassággal szerezte meg Ozorát, melyet székhelyévé épített ki és itáliai mintára várkastélyt emeltetett, valamint ferences kolostort alapított; a települést pedig mezővárossá fejlesztette.
Ozorai Pipo felfelé ívelő karrierje a következő években is folytatódott, tegyük hozzá: nem érdemtelenül. Katonai, diplomáciai és gazdasági hozzáértése sokszor vált a király segítségére, hasznára. Érdemeiért és hűségéért a király egyre magasabb tisztségekkel jutalmazta. 1404-től haláláig, temesi ispánként a délkeleti országrész hét vármegyéjét kormányozta. Közben 1408-1409-ben szörényi bán is volt. E területek irányítása azért számított komoly feladatnak, mert itt érvényesült leginkább a török fenyegetés; ám Pipo derekasan helytállt és több győztes csatát vívott a törökök ellen.
Zsigmond egyik legfontosabb jövedelem-forrását, az aranybányák kezelését is rábízta; 1415 után pedig már a teljes pénzügyigazgatás felett is felügyeletet gyakorolt.
1408-ban Zsigmond megalapította a Sárkány-rendet, amibe leghűségesebb híveit, támogatóit tömörítette. Természetesen Ozorai Pipo is egyike volt a rend 22 alapító tagjának. (A rend később jelentősen kibővült, soraiba külföldi uralkodók, szövetségesek is bekerültek.)
Zsigmond legsikeresebb hadvezéreként lényegében a király minden hadjáratában részt vett és számos önálló hadjáratot is vezetett; többek közt Boszniába, Szerbiába, Friaulba, Havasalföldre és a husziták ellen is, több alkalommal. Legmaradandóbb katonai érdemének mégsem ezen hadjáratok tekinthetők; hanem a törökök elleni, al-dunai végvárrendszer kiépítése, aminek jelentős részét Ozorai Pipo kezdeményezésére és felügyelete alatt emelték. Sőt, Temesvár és Nándorfehérvár kiépítésének megkezdése is az ő nevéhez fűződik.
Egy másik, felelősségteljes megbízatás teljesítése is kötődik Ozorai Pipo nevéhez; mégpedig a következő fél évszázad egyik legnagyobb hadvezérének nevelése, tanítása. Az ő szolgálatában kezdte ugyanis katonai pályafutását a későbbi törökverő, az ekkor még gyermek Hunyadi János...
1426 végén, a déli határon, Ozorai Pipo még egy utolsó, fényes győzelmet aratott a törökök felett. Az utolsót, sikerekben gazdag földi léte során; ugyanis nem sokkal a csata után, 1426.december 27-én, Lippán, feltehetően agyi infarktus következtében, Pipo végleg lehunyta szemeit. Érdemeiért és állhatatos hűségéért királya és régi barátja gondoskodott róla, hogy Ozorai Pipót a magyar királyok temetkezési helyén, a székesfehérvári bazilikában helyezzék örök nyugalomra; temetésén a király pedig személyesen vett részt. Pipo gyermekei nem élték meg a felnőttkort. Özvegye a korábbiaknál jóval szerényebb körülmények közt éldegélt még több, mint egy évtizedig Ozorán; végrendeletében pedig néhai férjének barátjára, Hédervári Lőrincre és családjára hagyta a kastélyt és a települést.

A gazdasági szakember, a hadvezér és a diplomata értékelése
Nehéz eldönteni, hogy Ozorai Pipo gazdasági-pénzügyi szakemberként, hadvezérként vagy diplomataként alkotott-e a legjelentősebbet.
A kitűnően számoló és képzett Pipo hozzáértéssel irányította az ország pénzügyeit és a rábízott gazdasági feladatokat; ezzel is hozzájárulva az ország anyagi biztonságához.
Kiváló harcos hadvezérként szorgalmazta és jórészt ki is építette a déli határ védelmét ellátó végvárrendszert; és bár a husziták ellen vereséget szenvedett, a többi fronton – így a törökök ellen is – több nagyszerű győzelmet aratott.
Diplomataként tanácsaival számos esetben segítette a királyt józan, ésszerű döntések meghozatalában; legyen szó akár a lázadások, összeesküvések felszámolásáról és következményeinek meghatározásáról, akár a nyugati egyházszakadást megszüntető konstanzi zsinatról vagy egyéb külpolitikai kérdésekről.
De talán nem is kell eldöntenünk, hogy Ozorai Pipónak hűségén kívül, melyik volt a legnagyobb erénye. Így róla éppen sokrétű hozzáértése miatt emlékezhettünk meg.