Megjegyzések

Megjegyzések: ● A bejegyzési dátumoknak a valósághoz nincs köze, azok csak az – ábécé szerinti – sorbarendezést szolgálják.

● Az oldal folyamatos fejlesztés, bővítés alatt áll, amikor van rá időm, új személyekkel vagy a meglévők kifejtésével gyarapítom.
Ezt az oldalt manapság már nem szoktam írni-fejleszteni, de a korábbi írásaimat azért fent hagyom rajta.

● A blog tartalmazni fogja néhány történelmi "főszereplő" életrajzát is (mint pl.: Bocskai, vagy még híresebbek), azonban tekintettel arra, hogy róluk úgyis számtalan kötetnyi irodalom található nyomtatott formában és neten is, valamint nekem is jóval több idő ezeket összevetni és leírni; ezért elsősorban nem ilyen személyekről fog szólni ez az oldal. Megpróbálom inkább kevésbé ismert, ám mégis nagyszerű személyek életrajzát felvázolni, akikről nehezebb is az olvasóknak máshol összefoglalva információt találni és nekem sem szükséges túl sok részletet leírnom róluk.

Akiknek az életrajza már késznek tekinthető, azok neve a jobboldali tartalomjegyzékben található.

A nevek mellett tájékoztatásképp, zárójelben, megtalálható, hogy az adott személy életrajzánál kb. hány oldalas olvasmányra számíthat az olvasó.


2009. november 25., szerda

Ozorai Pipo


Ozorai Pipo
1369–1426


főúr, hadvezér, pénzügyi szakember
Zsigmond király legsikeresebb hadvezére, nélkülözhetetlen gazdasági-, diplomáciai tanácsadója és kitűnő szervező. Pályafutása során volt temesi ispán, kincstartó és szörényi bán is, valamint a Sárkány-rend alapító tagja.

Egy karrier kezdete...
Ozorai Pipo, eredeti nevén Filippo Scolari, elszegényedett firenzei családból származott. 1382-ben, még gyerekként került Magyarországra, egy Budán működő firenzei kereskedőház képviselőjeként. 1387-ben állt Zsigmond király szolgálatába. Az egykori kereskedősegéd Pipo állítólag azzal hívta fel tehetségére először a király figyelmét, hogy egy tanácskozáson, a jelenlevő főurak legnagyobb ámulatára, pillanatok alatt ki tudta számolni, hogy mekkora összeg szükséges a szóban forgó had kiállításához. Kezdetben gazdasági, nemsokára pedig katonai és diplomáciai tevékenysége révén, rövidesen a király legbizalmasabb, nélkülözhetetlen tanácsadója lett.
Ő is részt vett a balul végződő nikápolyi csatában, a vereség után azonban – a harc sok más keresztény résztvevőjével ellentétben – sikerült elmenekülnie, így megúszva a török fogságot.
A bárók 1401-es lázadása során is osztozott a király sorsában: vele együtt került fogságba és vele együtt is szabadult ki.

...és kiteljesedése
1397-ben kamaraispán, majd pénzverő- és körmöci kamaraispán, utána pedig sókamaraispánként tevékenykedett, egészen haláláig. Ezidőtájt vette feleségül Ozorai Borbálát. E házassággal szerezte meg Ozorát, melyet székhelyévé épített ki és itáliai mintára várkastélyt emeltetett, valamint ferences kolostort alapított; a települést pedig mezővárossá fejlesztette.
Ozorai Pipo felfelé ívelő karrierje a következő években is folytatódott, tegyük hozzá: nem érdemtelenül. Katonai, diplomáciai és gazdasági hozzáértése sokszor vált a király segítségére, hasznára. Érdemeiért és hűségéért a király egyre magasabb tisztségekkel jutalmazta. 1404-től haláláig, temesi ispánként a délkeleti országrész hét vármegyéjét kormányozta. Közben 1408-1409-ben szörényi bán is volt. E területek irányítása azért számított komoly feladatnak, mert itt érvényesült leginkább a török fenyegetés; ám Pipo derekasan helytállt és több győztes csatát vívott a törökök ellen.
Zsigmond egyik legfontosabb jövedelem-forrását, az aranybányák kezelését is rábízta; 1415 után pedig már a teljes pénzügyigazgatás felett is felügyeletet gyakorolt.
1408-ban Zsigmond megalapította a Sárkány-rendet, amibe leghűségesebb híveit, támogatóit tömörítette. Természetesen Ozorai Pipo is egyike volt a rend 22 alapító tagjának. (A rend később jelentősen kibővült, soraiba külföldi uralkodók, szövetségesek is bekerültek.)
Zsigmond legsikeresebb hadvezéreként lényegében a király minden hadjáratában részt vett és számos önálló hadjáratot is vezetett; többek közt Boszniába, Szerbiába, Friaulba, Havasalföldre és a husziták ellen is, több alkalommal. Legmaradandóbb katonai érdemének mégsem ezen hadjáratok tekinthetők; hanem a törökök elleni, al-dunai végvárrendszer kiépítése, aminek jelentős részét Ozorai Pipo kezdeményezésére és felügyelete alatt emelték. Sőt, Temesvár és Nándorfehérvár kiépítésének megkezdése is az ő nevéhez fűződik.
Egy másik, felelősségteljes megbízatás teljesítése is kötődik Ozorai Pipo nevéhez; mégpedig a következő fél évszázad egyik legnagyobb hadvezérének nevelése, tanítása. Az ő szolgálatában kezdte ugyanis katonai pályafutását a későbbi törökverő, az ekkor még gyermek Hunyadi János...
1426 végén, a déli határon, Ozorai Pipo még egy utolsó, fényes győzelmet aratott a törökök felett. Az utolsót, sikerekben gazdag földi léte során; ugyanis nem sokkal a csata után, 1426.december 27-én, Lippán, feltehetően agyi infarktus következtében, Pipo végleg lehunyta szemeit. Érdemeiért és állhatatos hűségéért királya és régi barátja gondoskodott róla, hogy Ozorai Pipót a magyar királyok temetkezési helyén, a székesfehérvári bazilikában helyezzék örök nyugalomra; temetésén a király pedig személyesen vett részt. Pipo gyermekei nem élték meg a felnőttkort. Özvegye a korábbiaknál jóval szerényebb körülmények közt éldegélt még több, mint egy évtizedig Ozorán; végrendeletében pedig néhai férjének barátjára, Hédervári Lőrincre és családjára hagyta a kastélyt és a települést.

A gazdasági szakember, a hadvezér és a diplomata értékelése
Nehéz eldönteni, hogy Ozorai Pipo gazdasági-pénzügyi szakemberként, hadvezérként vagy diplomataként alkotott-e a legjelentősebbet.
A kitűnően számoló és képzett Pipo hozzáértéssel irányította az ország pénzügyeit és a rábízott gazdasági feladatokat; ezzel is hozzájárulva az ország anyagi biztonságához.
Kiváló harcos hadvezérként szorgalmazta és jórészt ki is építette a déli határ védelmét ellátó végvárrendszert; és bár a husziták ellen vereséget szenvedett, a többi fronton – így a törökök ellen is – több nagyszerű győzelmet aratott.
Diplomataként tanácsaival számos esetben segítette a királyt józan, ésszerű döntések meghozatalában; legyen szó akár a lázadások, összeesküvések felszámolásáról és következményeinek meghatározásáról, akár a nyugati egyházszakadást megszüntető konstanzi zsinatról vagy egyéb külpolitikai kérdésekről.
De talán nem is kell eldöntenünk, hogy Ozorai Pipónak hűségén kívül, melyik volt a legnagyobb erénye. Így róla éppen sokrétű hozzáértése miatt emlékezhettünk meg.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése